K�n�ban, tartom�nyokon bel�l is m�s-m�s legend�k terjedtek el a k�nai horoszk�p eredet�t illet�en,
de az al�bbiak tal�n a legismertebbek:
- Az egyik legenda szerint a tizenk�t �llat�vi jegy, ami a k�naihoroszk�p alapja, �gy keletkezett, hogy Buddha mag�hoz h�vta a F�ld�n �l� �llatokat. H�v�s�ra tizenketten jelentek meg, �s az �vek az �llatok �rkez�si sorrendj�ben kapt�k meg a nev�ket: Els�k�nt �rkezett a Patk�ny, majd a Bivaly, ut�na j�tt a Tigris, a Ny�l, a S�rk�ny, a K�gy�, a L�, a Kecske, majd a Majom, a Kutya, a Kakas �s v�g�l a Diszn�.
- Egy m�sik legenda szerint, a hegyvid�ken �lt egy �rt� d�mon, aki nem tisztelte az Egek Ur�t sem. Bajt �s pusztul�st hozott a k�rnyezet�re. Lakott nem messze egy szent ember, aki egy mar�k rizsen �lt �s naponta foh�szkodott az �giekhez. Egyszer, amikor kint im�dkozott, megd�rd�lt az �g �s egy vill�m belecsapott egy erd�be, de sem vill�ml�s, sem d�rg�s nem hallatszott �s t�z se gyulladt ki, viszont az erd� k�zep�r�l gyereks�r�s hallatszott! A szent ember bement az erd�be �s egy s�r� gyermeket tal�lt. Hazavitte �s felnevelte. Csodasz�p l�ny lett bel�le. Az �rt� szellem megtudta �s elment a szenthez: ha nem ker�tesz nekem holdt�lt�ig tizenk�t szem igazgy�ngy�t, elrabolom a l�nyodat. A szent ember k�ts�gbeesetten szaladg�lt mindenhov�, de a gazdagoknak sz�v�k, a szeg�nyeknek, pedig igazgy�ngy�k nem volt. Szeg�ny ember zokogva le�lt egy fa al�. Arra j�tt a patk�ny �s megk�rdezte, mi�rt s�r olyan keservesen. A szent elmondta neki a b�nat�t. A patk�ny elment. Nemsok�ra visszat�rt a bivallyal, tigrissel, ny�llal, k�gy�val, l�val, bakkal, majommal, kakassal, kuty�val �s a diszn�val. Mindegyik egy - egy igazgy�ngy�t hozott a sz�j�ban, de m�g �gy is hi�nyzott egy szem. A szent ember akkor a Nagy S�rk�nyhoz foh�szkodott, aki meghallgatta �s megjelent, hozva az utols� szem gy�ngy�t. Reggel j�tt a d�mon a l�ny�rt, de a szent ember �tadta neki a gy�ngy�ket, mire az m�rg�ben porr� �gett. Buddha �gy d�nt�tt, hogy ez�rt megjutalmazza az �llatokat, �s r�luk nevezi el az �veket �s az �v sz�l�ttei, pedig megkapj�k az �llatok tulajdons�gait. A S�rk�ny, pedig azt az �vet kapta, ami k�l�n�sen nagy befoly�ssal van a t�bbi �vre.

A k�nai-horoszk�p �rtelmez�se
Az k�nai horoszk�p, mint az �zsiai gondolkod�s �s vil�gfelfog�s is alapjaiban t�r el az eur�pait�l. A vil�got eg�sz�ben �s �sszef�gg�seiben szeml�li, �s teljess�g�ben, �sszef�gg�seiben is �rtelmezi! Nem annyira a r�szletekn�l ragad le, ink�bb �gy tekinti az eg�szet, mint egy nagy glob�lis folyamatot, aminek r�sze �s alkot� eleme az egy�n is.
A k�nai horoszk�p k�sz�t�i a hold�vek alapj�n v�gzik sz�m�t�saikat. Egy teljes ciklus 60 �vig tart, �s ezen bel�l vannak az egyszer�bb ciklusok �t elemmel -f�mmel, t�zzel, f�lddel, v�zzel �s f�val- kombin�lva. Egy-egy sima k�nai ciklus tizenk�t �vig tart, egy-egy �vet a tizenk�t �llat�vi jegyr�l neveztek el. Az elemek megszak�thatatlan k�rforg�sban alakulnak �t egym�sba. A f�m a t�z hat�s�ra megolvad, �s cseppfoly�ss�, a v�zhez hasonlatoss� v�lik; a vizet felissza a fa gy�kere; a f�b�l t�z lesz; a l�ngok f�ldd� (hamuv�) v�ltoztatj�k a f�t; a f�ldben keletkeznek a f�mek stb. Az �t elem k�z�tti k�lcs�nhat�sok a k�vetkez�k: Uralmi hat�sok; A f�met a t�z uralja (megolvasztja), a t�zet a v�z uralja (kioltja). a vizet a f�ld (beissza), a f�ldet a fa (gy�ker�vel), a f�t a f�m (a balta, k�s v�gja). Mindezek a k�lcs�nhat�sok megmutatkoznak az emberek �let�ben is, pl. egy fa �vben sz�letett ember csak akkor lehet sikeres, ha erd�vel, mez�gazdas�ggal, vagy egy�b f�ldel �sszef�gg� tev�kenys�get folytat (fa uralja a f�ldet). Kudarcok v�rnak r�, viszont, ha mondjuk, f�miparral (f�m), koh�szattal (t�z) vagy hal�szattal (v�z) foglalkozik.

A k�nai j�sl�s
K�n�ban a j�sl�s az r�gm�ltt�l kezdve napjainkig igen nagy jelent�s�ggel b�r. A j�sl�sra vonatkoz� legkor�bbi eml�kek K�na ter�let�n m�r a felt�rt neolit kori kult�r�kb�l is ismert, de bizony�that�an a k�nai j�sl�s els� eml�kei a Shan-Yin-dinasztia idej�r�l, az i. e. II. �vezred k�zep�r�l sz�rmaznak. Ekkor a j�sl� szertart�sok l�nyege az volt, hogy egy k�l�n kidolgozott �s nagyon bonyolult r�tus r�v�n a j�s az istens�gt�l, mindenekel�tt Shangdi-t�l v�laszt v�rt azokra a k�rd�sekre, amelyek a t�rzsbelieket �lland�an foglalkoztatt�k (pl. id�j�r�s, h�bor� kimenetele, vad�szat eredm�nyess�ge, term�s min�s�ge stb.). A szertart�shoz egy �llat, rendszerint valamilyen pat�s (b�r�ny, szarvas) lapockacsontj�t vagy egy tekn�s hasi p�nc�lj�t haszn�lt�k. A j�s szigor�an el��rt rendben t�bb m�lyed�st k�sz�tett a csonton, majd r� karcolta az istenhez vagy az �s�kh�z int�zett k�rd�st. A k�rd�st �ltal�ban �gy fogalmazt�k meg, hogy egy�rtelm� v�laszt lehessen r� adni (igent vagy nemet). Ezt k�vet�en egy felmeleg�tett bronz rudacsk�val ki�gett�k a csonton vagy p�nc�lon el�z�leg elk�sz�tett m�lyed�seket, majd a t�loldalon keletkezett reped�sekb�l a j�s, vagy maga a fejedelem �rtelmezte a j�slatot, �s az eredm�nyt a k�rd�s mellet r�gz�tett�k. Ezeket h�vjuk ma j�sl� csontoknak, amelyek egyben a k�nai �r�s els� eml�kei is. A lapockacsont-j�sl�s tudom�nyos neve: scapulomantia.
A Zhou-kor idej�n is jelent�s szerepe volt a j�sl�snak. Ekkor m�r a tekn�sp�nc�l mellett a cickafark (Achillea millefolium) is megjelenik a j�s eszk�z�k k�z�tt. Az �kori K�n�ban sz�les k�rben elterjedt volt az �lomfejt�s (�lom). Id�vel a j�sl�s gyakorlata t�k�letesedett, a j�sok �jabb �s �jabb eszk�z�ket, csillagj�sl�si (asztrol�gia) t�bl�kat alkalmaztak, azaz ekkort�jt k�sz�lt az els� k�nai horoszk�p is .

Az �korban jelent meg a nagy karriert befutott f�ldj�sl�s (fengshui) vagy geomantia is, m�vel�i gondosan kidolgozt�k annak elm�let�t, hogy hol �s mikor, kinek �s milyen f�ldeken szabad vagy kell h�zat, templomot, s�reml�ket vagy �rtornyot �p�tenie. Szab�lyozt�k ezenk�v�l az �p�tm�nyek m�reteit, form�j�t, magass�g�t, az ablakok �s ajt�k ir�ny�t, s�t az �p�tkez�s megkezd�s�nek napj�t is. Az �korba ny�lnak vissza a gy�kerei az arcvon�sokb�l t�rt�n� j�sl�snak (xiang) is, a fiziogn�mi�nak.
A j�sl�s legr�gibb �s legjelent�sebb szakk�nyve a V�ltoz�sok K�nyve (Yijing), amely a yin �s yang er�k v�ltakoz�s�nak felhaszn�l�sb�l �p�tette ki rendszer�t, �s a trigrammokb�l �ll� hatvann�gy j�sjel az �let szinte minden dolg�ra vonatkoz�an tan�ccsal szolg�l. A csillagokb�l t�rt�n� j�sl�s, teh�t a k�nai horoszk�p, K�n�ban mindv�gig a legfontosabb j�sl�s egyik�nek sz�m�tott.
A taoist�k (taoizmus) �ri�si anyagot halmoztak fel a csillag�szat �s az asztrol�gia tekintet�ben, rendszerezt�k azokat �s csillag�szati t�rk�peket, csillagkatal�gusokat �s sz�mos k�nai horoszk�p elemz�s�t k�sz�tett�k el. Sok-sok j�sk�nyv, csillag�szati napt�r, m�gikus �s j�spraktik�kr�l �rott k�zik�nyv fontos eszk�z lett a hivat�sos taoista j�sok, j�vend�mond�k, r�olvasok �s k�nai horoszk�p k�sz�t�k kez�ben. A taoist�kn�l a j�sl�s szorosan �sszefon�dott a m�gi�val. A j�sl�s �pp�gy mindig �thatotta a n�p mindennapi �let�t a sz�let�st�l a hal�lig, mint az uralkod� k�zvetlen k�rnyezet��t. Emellett mindig, mindenben (term�szeti jelens�gek, v�ratlan esem�nyek stb.) k�pesek voltak j� �s rossz el�jeleket felfedezni, amely kihat�ssal van �let�kre, sorsukra.