Ezen technik�k k�l�n-k�l�n, illetve egy�ttes alkalmaz�s�val, a gyakorl�, a l�tez�s minden s�kj�n egyszerre k�pes jelen lenni, term�szetesen �gy, hogy a jelenl�te tudatos.

Mandala k�ld�s

Hiszen a medit�ci�ban alkalmazott t�maszok az adott tudattartalmat jelen�tik meg, pontosan az anal�gi�k t�rv�nyeinek megfelel� l�ncolat�ban. Val�j�ban a t�maszok �ppen t�masz-jelleg�kn�l fogva csak arra val�k, hogy a medit�l�t seg�ts�k eljuttatni a c�lba, ahol term�szetesen m�r feleslegess� v�lnak. Persze egy m�r megvil�gosodottnak nincs sz�ks�ge semmif�le medit�ci�ra, elm�lyed�sre �s k�l�nf�le eszk�z�kre (p�ld�ul: mandala), hiszen l�te �lland�an a val�s�g igazi term�szet�ben id�zik. A mandala ennek megfelel�en (legt�bbsz�r, de nem mindig) egy k�r alak� ter�letet jelent. Val�j�ban a mandala az ember potenci�lisan megval�s�that� legmagasabb tudat�llapot�nak k�pi kifejez�se. A mandala teh�t a vil�gegyetem k�pe, a ki�rad�s �s visszaolvad�s folyamat�ban megjelen�tve, teh�t annak l�nyeg�ben �br�zolva. A mandala megmutatja az Abszol�t Tudatoss�gban �s F�nyess�gben v�gbemen� folyamatot. A mandala c�lja megtal�lni a tudatoss�g egys�g�t, �s helyre�ll�tani az emberben a dolgok ide�lis rendj�t. A mandala teh�t egy megszentelt, a val�s�gos l�tt�l elk�l�n�tett m�gikus t�r. �nmag�ban a vil�g lek�pez�d�s�t, �s annak minden l�nyeges jellemz�j�t hordozza. A mandala k�z�ppontja szimboliz�lja a vil�g k�zep�t. E pont soha nem mozog, de minden k�r�l�tte forog.

Legfontosabb c�lja a mandala alkalmaz�s�nak, hogy a medit�l�t bevezesse egy t�k�letes kozmoszba, ahol a k�ls� elemek �s a bels� tudatszintek k�z�tt harm�nia uralkodik. Teh�t val�j�ban a mandala egy tudatos fejl�d�si folyamat t�rk�pe, mondhatn�nk ”l�lekvezet�je”. A c�l, elfoglalni a mandala megszentelt, m�gikus k�r�nek k�zep�t, a mozdulatlan mozgat� hely�t. Ekkor a megnyilv�nul�sok visszaolvadnak eredeti egys�g�kbe, felismerszik a mikro- �s makrokozmosz azonoss�ga. H�rom min�s�g emelkedik ki ezek k�z�l: a szeretetteljes egy�tt�rz�s, a b�lcsess�g �s az er�. Ennek a legmagasabb tudat�llapotnak az elnyer�s�hez a gyakorl�nak be kell hatolnia a mandal�ba. A tradicion�lis mandala koncentrikus, szimmetrikus k�r alak� k�p. A mandal�ban a k�r jelk�pezi a szellemis�get, a n�gyzet az anyagi vil�got, a sz�nek pedig �rzelmeket t�rs�tanak ezekhez a form�khoz.

Mandala k�ld�s

	. A MANDALA SZ�NEINEK A JELENT�SE:
	- Feh�r: megk�nnyebb�l�s, t�k�letesed�s, egy�tt�rz�s, nyugalom.
	- Fekete: titok, meg�rz�s, bel�t�s, �jj�sz�let�s.
	- Sz�rke: lelki gy�gyul�s, szel�ds�g, szeretet, h�s�g.
	- S�rga: bar�ts�goss�g, fog�konys�g, term�szet, intelligencia.
	- K�k: el�gedetts�g, ellazul�s, harm�nia.
	- T�zpiros: rettenthetetlens�g, hatalom, v�ltoz�s, szerelem.
	- B�bor: emberszeretet, idealizmus, b�lcsess�g.
	- R�zsasz�n: �rz�kenys�g, a "bels�" gy�gyul�sa, egyetemes gy�gyul�s.
	- Narancs: �nkontroll, vitalit�s, becsv�gy, meg�rz�s.
	- Z�ld: n�veked�s, bizalom, kapcsolat, gy�gyul�s, nyugalom.
	- Barna: f�ldk�zels�g, stabilit�s, tudatos k�t�d�s a k�rnyezethez.
	- Ez�st: �rz�kf�l�tti, term�szetf�l�tti k�pess�gek, �rad� �rzelmek, j�l�t.

A mandala az eur�pai kult�r�ba Carl Gustav Jung tev�kenys�ge sor�n ker�lt be, mint m�v�szet-ter�pi�s eszk�z. Alkalmaz�s�nak sikere az�ta is t�retlen, �s napjainkban vir�gkor�t �li, mind Eur�p�ban, mind az Egyes�lt �llamokban. A mandala n�z�se, rajzol�sa a medit�ci�nak egy form�ja. Harmoniz�l, kiegyens�lyoz, pihenteti a szellemet, az �rzelmeket lecsendes�ti, seg�ti a koncentr�ci�t. A mandal�t n�zve, a k�pre koncentr�lva harmoniz�lhatjuk magunkat, a nek�nk tetsz� k�ppel gy�gy�thatjuk test�nket, lelk�nket, kikapcsol�dhatunk stresszes vil�gunkb�l, �s r�g elfeledett igazs�gokra, emelkedett, tiszta gondolatokra �s k�l�nleges �sszef�gg�sekre �bredhet�nk r�.